Sziasztok,

Olyan, de olyan sokszor felmerülnek ugyanazok a kérdések az Első házisörfőző facebook csoportban, hogy itt az ideje egy mezei kérdés-válasz cikknek, amelyel remélhetőleg sok lelkes kezdő házi sörfőző fog hasznos információkkal gyarapodni. Előre szólok, hogy néhány esetben a válaszok szubjektívek lesznek és vannak, akik más módszerekben hisznek vagy más módszereket tapasztaltak -ezek az én gondolataim a dolgokról, ami nem azt jelenti, hogy ez kőbe van vésve, biztosan lesznek eltérő vélemények néhány témában.

Kezdjük hát!

 1.Nem indult be a kotyogó, valamit rosszul csináltam ?

A mondás az, hogy a kotyogónak sosem hiszünk.

Természetesen lehet, hogy valami gubanc volt az erjedés beindításával, ha például egy olyan hibát vétesz, hogy nagyon magas hőmérsékleten oltottad be a sörlevet és kvázi megölted az élesztőgombákat, vagy ha maga az erjedés nagyon alacsony hőmérsékleten zajlik, és ezért az egész elhúzódik, mert lassabban szaporodnak, kisebb az aktivitásuk...stb De az esetek 99% -ban egyszerűen csak arról van szó, hogy nem zár a vödör teteje rendesen, és ezért nem a kotyogón keresztül távozik a nyomás, hanem valahol máshol.

A vödör áttetsző valamelyest így ellenőrizd, hogy képződőtt-e krausen, azaz a sörlé tetején egy 2-5cm -es hab kell, hogy látszódjon vagy annak a nyoma vödör oldalán: ha a Krausen megvan akkor biztosan zajlott erjedés, és csak valahol ereszt a teteje. Ereszthet a széleken, ha nem nyomkodtad rá jól, ereszthet a kotyogó guminál (ez a gyakoribb), ekkor majd a következő főzésre érdemes beszerezni egy új gumit a vödör tetejéhez. Ereszthet, ha sorjás a kotyogó, nyilván akkor azt meg kell csiszolgatni egy kicsit. Az egész tömíttettségét érdemes a lezáráskor ellenőrizni, ha bent van a kotyogó és van benne folyadék, ekkor, ha bárhol megnyomod a vödör tetejét egészen finoman, mintha egy falevél hullana csak épp rá, akkkor is meg kell emelkednie a kotyogóban lévő folyadék szintnek, ha ez megvan akkor nagy valószínüséggel jó a tömítettség.

Ami nálam még egyszer előfordult, hogy a kotyogó sapkáját rajta hagytam, ami egy kis ellenállást fejt ki a távozó gázokon, tehát nem tud szabadon távozni a nyomás a kotyogón át, ezért magában a vödörben nagyobb lesz a nyomás és bizony, ezt már nem bírta a kotyogó gumim, de ha levettem a sapkát csökkent a nyomás a vödörben, és akkor már szépen zárt a vödör tetején levő gumi, ennélfogva én pl. sosem használom a sapkát a kotyogón azóta.

Végső szóként a lényeg, hogy miért is nem hiszünk a kotyónak végképp: ez pedig, hogy csak a mérésnek hiszünk, tessék megmérni, hogy leerjedt -e a sör -nem akkor erjedt le a sörünk amikor megállt a kotyogó (ha éppen ment), hanem akkor, amikor a mérés ezt bizonyítja, és ez természetesen a NEM beindult kotoyógó esetében még fontosabb.

2.Milyen könyveket szerezzek be ? Honnan tájékozódjak előszőr a sörfőzés részleteiről ?

Jópár könyv megjelent már magyar nyelven is, de általánosságban a Greg Hughes féle Házi Sörfőzde című könyvet szoktuk ajánlani kezdőknek, mivel ez könnyedén és nagyon olvasmányosan mutatja elég jó részletességgel (viszonylagos pontossággal) a sörfőzés történelmét, lépéseit, az alapanyagokat, és még számtalan receptet is tartalmaz. Kapható az Olasznál is vagy egyéb más helyen pl. Libri. Google a barátod, meg fogod találni.

 

Ha egy kicsit továbbléptél, akkor az Első Magyar Házisörfőző Egyesület tagjai által írt könyet is ell kell olvasni amelynek a címe:

Sörfőzés Otthon, Egyszerűen. 

Ez talán az egyetlen jó magyar nyelvű szakkönyv, ami egy kicsit mélyebben is bemutatja az otthoni sörfőzés tudományát.

 

3. Hány fokon erjesszek ? 

Baromi egyszerű a válasz: ami meg van adva mint ideális hőmérséklet tartomány az adott élesztőhöz. A zacskóra mindig rá van írva, tessék elolvasni és betartani. Alapesetben azt kijelenthetjük, hogy ha a megadott tartomány felső vége felé esik a hőmérséklet, ahol erjesztesz, akkor gyorsabb lesz várhatóan az erjedés, viszont nem várt mellékízek keletkezhetnek, ha azt túlléped; ha az alsó vége felé, akkor pedig lassabb lesz az erjedés folyamata, akár dupla annyi ideig is tarthat vagy még tovább. De a lényeg, hogy ha egy felső erjesztésü sört csinálsz, amit az esetek 99% -ban készítünk otthon (főleg kezdőként), azok általában a 21-22 fokos szobahőmérsékleten kiválóan és mellék íz termelés nélkül erjesztenek. Nálam sincs semmi faxni, felsőerjesztésű esetében a vödör a lakás egyik szobájában van és kész.

Annyit még mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az erjedés maga hőt termel, szóval 2-3 fokot adjál hozzá ahhoz, mint amennyi a helyiségben a hőmérséklet, mert kb. ez lesz a sörlé tényleges hőmérésklete, és ez ne haladja meg a felső határt, ami az élesztőnek elő van írva..

A lágerezés és különböző erjesztés vezetést kívánó sörtípusok már rég nem a kezdő kategória, így erre nem térek ki.

4. Hogyan adjam hozzá a palackozó cukrot és mennyit ? 

Itt két táborra oszlanak a "hívők": vannak, akik esküsznek arra, hogy palackonként ki kell mérni a cukrot és vannak, akik egyben keverik be; én a második tábor hívőinek sorát erősítem, azaz egyben keverem be, és ezért ezt is fogom itt leírni, mert állítom, hogy ez az egyszerűbb, és tökéletes eredményt szül.

A lényegre szorítkozva a lépések:

• Ha leerjedt a söröd, fejtsd át egy második vödörbe, úgy hogy az elsődlegesben lévő alulra lesüllyedt
  élesztőből minél kevesebb kerüljön át!
• Elméletileg itt most van egy viszonylag tiszta, leerjedt sörleved egy másodlagos vödörben, ahol látod is (feltételezve, hogy rendesen beskáláztad a vödrödet), hogy pontosan hány liter sört fogsz palackozni.
• Számoljuk ki mennyi cukor kell! Milyen sörről beszélünk ? Sokan mindenféle palackozó cukor táblázatokat és kalkulátorokat használnak, szerintem ebben a tekintetben ez annyira egyéni, hogy nem szabad táblázatokra hagyatkozni. Stout 4-5g / Liter, IPA/APA 7-8g / Liter, Lager 9-10g / Liter, indulj ki ebből, csináld meg az elsőt és mivel az, hogy TE mennyire bubisan szereted a sörediet egy totálisan szujektív dolog, én azt mondom, táblázatok helyett inkább próbálkozz, vezess naplót és a tapasztalataid szerint változtass, 3-4 főzés, és tudod majd, hogy neked mi passzol az ízlésedhez. De a fenti megadott értékekkel nem nagyon lőhetsz mellé, kiindulási alapnak jók, csak pontosan mérj és számolj!
• Szóval, most már megvan a cukormennyiség. Az érthető példa kedvéért tételezzünk fel 20 liter palackozandó IPÁt 8g / liter cukorral. Ott figyel a 20 liter tiszta Ipánk átfejtve a másodlagos vödörben. Fogsz egy mérleget, és 20x8g / 160g cukrot lemérsz, ezt 2-3 deci forróvízben egy pohárban kevergetve feloldod, de tényleg feloldod, amíg nincsnek cukorszemek a pohár alján, majd ezt hozzáöntöd a sörödhöz (nem drámai a 2-3 dl víz higiítás), és óvatosan elkevered, ne habosodjon meg ilyesmi csak simán elkevered,
  hagyod 15-20 percet állni, hogy jól eloszoljon a cukor, és kész, mehet is a palackba ebből a vödörből a remélhetőleg homogénen cukrozott sörlé.

5. Jajj Fut a söröm amikor kinyitom, esetleg már fel is robbant az üveg.

Itt nincs nagy varázslás. 99.9% -ban két oka lehet: Vagy túl sok palackozó cukrot használtál, vagy pedig a söröd még nem erjedt le teljesen, amikor palackoztad és szépen a főerjedés egy része is a palackban történt és a palackozó cukorral együtt ez már túlzott bubimennyiséghez vezetett. Odafigyeléssel és pontos mérésekkel mindkét eset könnyedén elkerülhető. Van az esetek 0.1% -a, amikor valami olyan fertőzés lép fel ami a sör kifutását okozhatja, de erre most itt nem térünk ki, mert nem ez az általános probléma egy kezdőnél, és feltételezzük, hogy a söröd nem fertőződött be.

6. Mi az a Cold Crash ? Mik az előnyei és hátrányai ? 

Cold Crash -nek hívják azt módszert, amikor az erjedés befejezése és a palackozás között lehűtjük 1 fok környékére a sörlevet. Gyakorlatilag berakod a vödröt egy hűtőbe. Ilyenkor az élesztő teljesen lesüllyed és nagyon masszívan összeáll a vödör alján, innen egy nagyon-nagyon tiszta sörlevet lehet átfejteni egy másodlagos vödörbe, ahonnan aztán palackozhatjuk. Én 2-3 napig szoktam cold crash -elni (ha egyáltalán csinálom), mások 4-5 napig vagy akár 1 hétig is bent hagyják 1 fokon a sörlevet. A nyílvánvaló előnye az, hogy nagyon tiszta lesz a söröd, viszont a legnagyobb hátránya, hogy nagyságrendekkel kevesebb élesztő kerül ilyenkor a palackba, és míg Cold Crash nélkül általában 5 nap alatt kész a bubi az üvegben szobahőmérsékleten (Felsőerjesztésü sört feltételezve), Cold crash esetén ez akár 3-4 hétig is eltarthat, mivel egységnyi palackozó cukrot sokkal kevesebb élesztőnek kell "megennie". Kegbe fejtés esetén ez a hátrány nyilván nem hátrány, mivel a kegben nem palackozó cukorral karbonálunk, hanem külső Co2 palackot használva.

Annyit még végezetül hozzátennék, hogy amikor a palackban van már a sör, elkészült a bubi szobahőmérsékleten majd berakod az üvegeket a hidegbe ászokolódni, akkor tulajdonképpen ugyanaz zajlik le mint a Cold Crash -nél a vödörben, tehát szépen összeáll az üveg alján az élesztő és ugyanúgy le tudod önteni róla a tiszta sörlevet. Én személyszerint emiatt nem vagyok nagy híve a Cold Crash -nek, mert a sokkal hosszabb bubiképződési idő mellett nem érzem, hogy bármit nyernék vele, ha ugyanez a folyamat kicsiben igazából az üvegben is le tud zajlani, amit meg úgyis a hidegbe teszel végül. Kegezés esetén is hasonló a dolog, miután a keg 1 hete már a hidegben van, a maradék élesztő összeül a keg aljára és az első korsó alkalmával kicsapolod az élesztőt, utána tiszta a söröd.

 7. Recept tervezés, azaz semmit nem ér az OG meg az FG ha nem tudod mi kellett volna, hogy legyen. 

Lehet csak úgy főzni bele a nagyvilágba, csak nincs semmi értelme. Kiváló recept tervező programok vannak, amelyekbe bepötyögi az ember, hogy milyen/mennyi malátát használsz majd, milyen/mennyi komlót, mikor fogod őket hozzáadni, milyen hőméréskleteketen fogod cefrézni...stb és a végén kiköpi, hogy kb ennyi alkohol fok lesz, ilyen színe lesz, olyan keserű lesz....stb Ha úgy döntesz ez neked túl keserű, vagy más színt szeretnél, akkor egyszerűen módosítod az összetevőket és szépen látod a változást az értékekben.

Azonkívűl, hogy így céltudatosan fogsz sört készíteni, a legfontosabb dolog, hogy tudod mi a cél OG és a cél FG. Az OG (Original Gravity) ugye a söröd beoltáskor mért fajsúlya, ami azt mutatja, hogy mennyivel lett "nehezebb" a víznél a cukor miatt, ha ezt visszatáplálod a programba, akkor ebből a program meg fogja neked állapítani, hogy mennyi az úgynevezett kihozatalod, azaz mennyi cukrot sikerült kinyerned az adott típusú és
mennyiségű malátákból. Ez tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy mennyire is hatékony a te cefrézési módszered.

Tegyük fel, hogy mondjuk 70% a kihozatalod: akkor ezt a következő cefrézéskor már beírhatod, hogy 70% kihozatallal számoljon és így egyre és egyre pontosabb terv adatokat fogsz kapni, illetve azt is látod, hogy ha valamiért alacsony a kihozatalod, nem érted el a kívánt OG -t, akkor ott valamit rosszul csinálsz és változtatni, fejleszteni kell. De a legfontosabb, hogy van egy terv FG -d, azaz a Final Gravity, amit el akarsz érni az erjedés végén, mert akkor tudod, hogy elérted a célt, leerjedt a söröd, nem volt hiba az erjedési folyamatban. Sok olyan kérdés, hozzászólás van, hogy „jajjj, megállt 1.018 -on, és nem mozdul”, de ez így, önmagában nem elég információ, mert ez lehet akár a tényleges helyes cél FG is, ha olyan malátákat használtál, olyan hőmérsékleten cefréztél...stb Szóval az OG és az FG értékek csak akkor hordoznak hasznos információt, ha tudod, hogy mi volt a terv, és ehhez képest tudsz dönteni, hogy gond van, vagy minden rendben zajlott.

Két program ajánlat a sörtervezéshez: 

https://www.brewersfriend.com/homebrew/recipe/calculator

Ez ingyenes és nagyon sokan szeretik, használják, jók a vélemények, nekem személyes tapasztalatom nincsen vele.

beersmith.com/

Ez 21 napig ingyenes, utána fizetős (kb 8000Ft), de végtelenül részletes, és minél több adatot adsz neki meg, annál pontosabban tervez, van hozzá magyarítás és az Olasznál kapható maláta típusok listája is létezik. Én ezt használom, minden forintot megért.

8. Miért nem tudok kupakolni rendesen ?

Ha nem oszlopos kupakolód van hanem a karos mint pl. ez: 

Akkor ez nem fog működni rendesen mindenféle száj-kialakítású üveggel. 

Ha állandóan lecsúszik akkor várhatóan ilyesmi szájú üvegeket használsz, pl. Heineken.  Ezt kerülni kell!

Arra kell törekedni, hogy az lentebb látható úgynevezett "Nagy Makkos" szájú üvegeket keress, mert ezzel bármelyik kupakoló tökéletesen működik. Pl. Soproni.

9. A konzerv sörkészítés lépései

Ahogy én csináltam valamikor (nem szentírás, lehet itt-ott másképpen):

20 Literes a feltételezett konzervünk végső sörmennyisége.

• Fogj kb. 25 liter vizet, tedd bele a vödörbe, és hagyd egy éjszakát szellőzni, hogy "kiszellőzzön" belőle a klór!
• Töltsd fel egy kis fazekat vízzel, amelyet a gázon elkezdesz takarékon melegíteni!
• Kinyitod a konzervet, és beleállítod a takarékon melegített fazékba, hogy felmelegedjen az egész, mivel alapvetően nagyon nem viszkózus a koncentrátum a konzervben, de ha melegíted, folyékonyabb lesz és jobban ki tudod önteni majd a végén.
• Ezzel párhuzamosan elkezdesz melegíteni 5-6 liter vizet, amit a kiszellőztetett félretett vízből nyertél, és ehhez add hozzá a konzervhez ajánlott cukor mennyiséget (általában 1kg), és szépen oldd fel az egészet.
• Emelett legyen, mondjuk, már 10 liter szellőztetett víz a vödörben, amiben erjeszteni fogsz; ha feloldódott a cukros víz, öntsd hozzá! (kb. 15-16 liter nél járunk)
• Majd öntsd hozzá a felmelegített konzerv tartalmát, amennyire csak tudod, az utolsó cseppig! (kb 17-18 liternél járunk)
• Vizsgáld meg, hogy mennyi van most a vödörben (mindig legyen kevesebb mint ami a cél) és önstd föl a kiszellőztetett vízből annyira, amennyit a konzerv leírása kíván! (esetünkben 20 literre)
• Keverd el jól az egészet!
• Mérd meg a sörlé hőmérsékletét, hogy az élesztőnek már kedvező tartományba essen, ha magasabb még, akkor várni kell kicsit, amíg lehűl!
• Majd add hozzá az élesztőt, simán csak szórd rá eloszlatva!
• Keverd el az élesztőt, de ne tapadjanak a vödör oldalára!
• Egy kancsóval jól levegőztesd meg az egészet azaz merítsd bele és öntsd vissza, jó magasról 10-15x!
• Zárd le, tedd rá a kotyogót, a többit a biológiára bízzuk.

Természetesen minden, amivel hozzáérsz bármihez (konzevrnyitó, a vödör, a lapát, a kancsó, a fazék....stb) legyen elfertőtlenítve rendesen!

10. Milyen alkatrészek kellenek a kegezéshez ?

• ~19 literes Cornelius hordó
• Gáz és Folyadék oldali Kuplungok a hordóra
• Co2 Palack
• Reduktor a Co2 Palackra
• Sörcsap vagy piknik csap
• John Guest csatlakozók és csövek

Hordót a cikk írásakor az Olasznál lehet kapni jó áron, de válogass, figyelj rá, hogy jó állapotú legyen belül és olyan sapkája legyen, amin van túlnyomás szelep (kis gyűrűs izé amit meg tudsz hőzni a sapka közepén). A többi tekintetében a lényeg, hogy elmész a www.gastroquality.hu vagy a www.italtechnika.hu boltjába, ott előadod, hogy mit szeretnél mivel csatlakoztatni, és nagyjából mindent megkapsz a Co2 palackon kívül; Co2 palackot én személy szerint itt szoktam vásárolni és töltetni is:

www.hegesztestechnika.net/gazpalackok-es-gaz-toltes

11. Receptlelőhelyek   (Ez egy szó ? :) )

Minden egyéb komment nélkül néhány populáris link:

• www.gaultmillau.hu/mese-habbal/diy-sor-bevalt-receptek
• www.beersmithrecipes.com/
• https://www.brewersfriend.com/search/
• https://beerrecipes.org/

12. Meddig erjesszek ?

Ebből a válaszból balhé lesz, mert elég sok az eltérő nézőpont.

Sokan vannak, akik azt mondják minimum 2 - 3 hét, esetleg 1 hónap, és valóban van néhány sörtípus, ami ezt igényli, de ha egy általános felsőerjesztésű sörröl beszélünk IPA/APA/Stout...stb., nincs szükség ilyen hosszú erjesztési időre. Ha egy felsőerjesztésű erjedésénél minden rendben zajlik, kapott elég oxigént az élesztő, elég élesztőt szórtál rá, megfelelő volt a hőmérésklet, akkor igazából a főerjedés 3-4 napon belül lezajlik; én kb 10 napig szoktam hagyni összesen a vödörben a sőrlevet, azért, mert amikor az élesztő éhes lesz, és már nincs megkajálható cukor, akkor elkezd eltakarítani olyan dolgokat is a sörben, kvázi ráfanyalodik másra cukor hiányában, ami nekünk jó, hogy nem lesz jelen, de semmi szükség arra, hogy 2-3-4 hétig vacakolj vele a vödörben. Ha elérted 10 napon belül a kívánt FG -t, akkor palackozd le, 5 nap szobahőmérséklet a bubinak, és utána irány a hideg ott érik össze a sör rendesen igazából.

13. Palackozás után hány fokon tartsam a söreimet ?

A válasz viszonylag egyszerű, amíg bubit akarsz képezni, addig azon a hőmérsékleten tárold a söröket, ami az élesztőnek kedvező, mint amin erjesztettél, hiszen az élesztőt megint munkára akarod fogni, hogy megkajálja a palackozó cukrot amit hozzáadtál. Amikor elkészült a bubi, akkor pedig irány a hideg 1-6 fok sőrtípustól függően, hogy az élesztő az üvegben jól lesüllyedjen és összeálljon az aljára és le tudd szépen önteni róla a sört, amikor megiszod a haverokkal. Minden sör a hidegben gyönyörűen kitisztul, végül csak típustól függően ez idő kérdése, de 1-2 hét alatt bíztos.

Megjegyzés: Cold Crash esetén természetesen a bubiképződés időtartama jóval hosszabb, lásd a részletekért az ezzel foglalkozó kérdést.

14. Hol vásároljunk ezt azt ? (Alapanyagok, Csapok, Hordók, Co2, JG catlakozók)

Simán csak listázva:

Sörfőzési alapanyagok és eszközök: 

www.olaszsped.com/
www.beerodalom.hu/
 

Cornelius hordó: (csak használtat kapni már) illetve rendelni lehet újat, de elég drága.

olaszsped.com/    (jelenleg)

Kegezéshez kellékek:

sorfozdenagyker.hu

Illetve mostanában az Sörfőzők Boltjában is lehet néhány dolgot kapni de nem teljes a kínálat:
olaszsped.com/

Co2 Palack:

hegesztestechnika.net/gazpalackok-es-gaz-toltes

 

 16. Milyen kezdő szettet vegyek ? Kell a 2 vödör ? 

3 féle Brewerm szett van tekintsük ezt kiindulópontnak: 

Alap: 
olaszsped.com/index.php?main_page=product_info&cPath=2_15&products_id=10

Plusz: 
olaszsped.com/index.php?main_page=product_info&cPath=2_15&products_id=1215

Deluxe:
olaszsped.com/index.php?main_page=product_info&cPath=2_15&products_id=9

Nyugodtan vedd meg a Deluxe -ot egyből, mert az 2 vödröt tartalmaz és minden egyebet, amelyekre alapvetően szükséged van; ha az Alap vagy a Plusz szettet vásárolnád, akkor nagyjából a második főzésed alkalmával, amikor mész majd az alapanyagokért, amúgy is meg fogod vásárolni a szettedből hiányzó eszközöket, mert kellenek és hiányoztak az első főzéskor, de akkor drágábban jössz ki végül.

17.Csináljak Startert vagy csak rászórjam ?

Én még sosem csináltam startert és ne is kérdezzétek ennélfogva a részleteket, A lényeg, hogy ha jól bevált por formájú élesztőkről van szó S-04, S-05, W34/70....stb., akkor a világon semmi szükség starter készítésére, csak simán szórd rá és utána adj neki elég oxigént, hogy tudjon boldogan szaporodni, ha van cukor, van elég oxigén, megfelelő a hőmérséklet és nem döglött az élesztő, akkor semmi baj nem lesz.

Folyékony élesztők esetében más a helyzet, de egy kezdő nem valószínű, hogy egy Wyeast csomaggal kezdene, ezért ezt most itt nem tárgyaljuk, (Meg nekem sincs benne tapasztalatom :) )

18. Hogyan kell hidegkomlózni ?

Na, ez is egy olyan kérdés, ahol nincs igazán konszenzus, de én azért leírom, hogy én hogyan csinálom, vagy mi a véleményem.

A Hidegkomlózás alapvetően azt jelenti, hogy az erjesztés valamely fázisásban adunk hozzá plusz komlót a sörhöz. Ilyenkor már a legnagyobb százalékban íz és illatjegyeket fog a komló hozzáadni a sörhöz, keserűséget pedig nem, vagy csak nagyon kevéssé. (lásd a blog ezt taglaló külön cikkét a témában: sorforum.blog.hu/2017/04/05/keserubb_lesz-e_a_sor_a_hidegkomlozastol

Hogyan adjuk hozzá? Van, aki csak fogja, kinyitja vödröt és beleszeórja a komlót, van, aki komlózsákot használ ,ami lehet akár egy megfelelő finomságú harisnya is, vagy az erre a célra gyártott komló zsákocska és különböző egyéb eszközök, amik meggátolják,
hogy még "szutykosabb" legyen a sörlevünk -néhány kapható termék a következő linken: olaszsped.com/index.php?main_page=index&cPath=2_26

Abban is megoszlanak a vélemények, hogy mikor adjuk hozzá a hidegkomlót, rögtön az erjesztés elején vagy csak miután lezajlott a főerjedés ? Amennyire én olvastam különböző fórumokat, cikkeket a mérleg nyelve arra billen, hogy a főerjedés lezajlása után érdemes hidegkomlózni (és a saját tapasztalatom is ezt támasztja alá), mivel ha az elején tesszük hozzá, akkor olyan nagy az élesztő aktivitás a vödörben, hogy a számunkra kedvező aroma és illatanyagokat is "kiköhögi" az élesztő a kotyogón keresztül, szóval csökken a hozzáadott íz és aroma ezáltal. A legtisztább az, hogy ha a főerjedés lezajlásának a vége felé, amikor még épp egy kicsit megy a kotyogó, úgy a 4. nap környékén, akkor add hozzá.

Meddig hidegkomlózzuk ? Itt sincs konszenzus, de legalább 5 napig azt mondanám, de manapság inkább az az irányvonal, hogy adj hozzá többet, és rövidebb ideig, 2-3 napig csak.

Mennyit adjunk hozzá ? Amennyit csak a pénztárcád enged, én azt mondom :D Ez egy teljesen szubjektiív kérdéskör, ki mennyire szereti a hidegkomlós söröket, én nagyon, szóval akár 100-150g hidegkomlót beleteszek 20 liter sörbe. Nincs erre konkrét válasz, tapasztald ki a saját ízlésed alapján vagy kövesd az adott receptben megadott részleteket és később a tapasztaltak alaján változtass.

19 Mi az a Whirlpool ? 

Örvény :)   

Lényegében arról van szó,, hogy amikor a forralásnak vége, lehűtötted a sörlevet akkor akár a műanyag lapátoddal vagy bármivel, ami el van fertőtlenítve, jól megkevereded középen a sörlevet, majd hirtelen kirántod ezt az eszközt. Ilyenkor lesz egy örvény középen, amit te generáltál és a sörlében lévő lebegő anyagok (komló darabkák pl.) kúp alakban összegyűlnek az edényed aljára és amikor lefejted a vödörbe, ezek a szilárd anyagok szépen ott maradnak, tehát az egész azt segíti elő, hogy lehetőleg minél tisztább sörlevet fejts át forralás után az erjesztő tartályba és kevesebbet szívj a szűréssel ezeáltal: ennyi nem több.

20. Mivel tudom édesíteni a sörömet ?

Előfordulhat néhány sörtípusnál, hogy az édes karakter áll jól neki, pl. Vanilla Stout, Gyömölcsös sörök....stb

A probléma ugye az, hogy a palackban nekünk még kell az élesztő, mivel az fogja csinálni a buborékot, és bizony a palackozó cukrunkat is feldolgozza, tehát nem teheted meg, hogy élesztő mentesen palackozol. (Keg esetében más a helyzet)

Elsősorban, ha csak egy kicsit édesebb sör a cél akkor meg lehet próbálkozni, hogy hosszabb 70 fok feletti hőlépcsőt tartasz cefrézéskor, amikor az Alfa Amiláz az aktív, amely Dextrineket, azaz az élesztő számára nem erjeszthető cukrokat képez a keményítőből. Nekem nemrég sikerült egy 1.019 -es FG -t produkáló sörlevet csinálnom ezzel a módszerrel.

De vannak más nem erjeszthető cukrok, amelyet az élesztő nem dolgoz fel, és így kvázi édesebb lesz tőle a sör; a három leggyakoribb a következő:

• Laktóz azaz tejcukor. Ezt kiválóan lehet alkalmazni mondjuk egy Milk Stout -ba, de mondjuk egy gyümölcsös sör esetében nem ajánlom mert nagyon erőteljes tejes ízt kölcsönöz a sörnek
• Xilit. Ez elég semleges ízű anyag, talán egy kicsit mű ízű, azt mondanám, mint egy édesítőszer, de nem veszélyes. A nagyobb gond vele inkább az, hogy ha valaki nincs hozzászokva Xilit fogyasztásához, annak finoman fogalmazva gyakori WC -re járást eredményezhet.
• Eretriol. Ez hasonló mint a Xilit, de állítólag nem "hajtja meg" az embert a Wikipédia szerint :)

Hogy ezekből mennyit adj hozzá, azt magadnak kell kitapasztalni, én első alkalommal, amikor a Xilitet használtam, 20 üveg sör esetén 5 sörbe semmit nem raktam, 5 sörbe 4g / üveg, 5 sörbe 8g/üveg 5 sörbe pedig 12g/üveg, ebben az esetben végül olyan 6g / üveg lett volna az ideális a kóstolások alapján, de ez csak erre az adott sörre és receptre vonatkozik, próbálkozni kell, nincs aranyszabály.

Van még egy megoldás, amit én elég veszélyesnek tartok házi körülmények között, és egyáltalán nem javaslom, de a teljesség kedvéért azért leírom. Ha direkt túltolod a palackozó cukrot, mondjuk dupla annyit teszel bele, mint amennyi a bubiképződéshez szükséges, ekkor ugye alapból felrobbannának az üvegek, de ha mondjuk mindennap kinyitsz egy üveget tesztelni, és amikor úgy érzed, hogy már elég a bubi mondjuk a 2-3. napon akkor valahogyan pasztörizálnod kell a sört, azaz felmelegíteni 70-75 fok környékére, hogy tulajdonképpen megöld az élesztőt a sörben, és miután elhaláloztak, ugye nem erjesztik tovább a maradék cukrot, az üveg sem robban fel, számodra meg édes marad a sör. Nos, ez nyilvánvalóan veszélyes, mert nehéz belőni pont azt az időpontot, hogy még ne robbanjon fel, de már legyen elég bubi, és mondjuk ha a pasztörizálást pl. egy mosogatógépben végzed, még nem garanacia, hogy minden élesztő tényleg meghal, nem biztos hogy olyannyira átmelegszik, illetve a megnövekedett hőmérséklet miatt is nő a nyomás a palackban, akár a pasztörizálás következtében is robbanhatnak az üvegek. Szóval ezt ne csináljátok!

21. A Hűtő hőmérséklet szabályozása. 

Végtelenül egyszerű alapelven működik a dolog: Van egy elektronikus hőmérséklet szabályozó eszközöd, amelynek van egy hőmérséklet érzékelője, ezt az érzékelőd bevezeted a hűtó ajtógumiján keresztül a hűtődbe, a Hűtő 230V-os dugója pedig az eletronikus hőmérséklet szabályozón keresztül van így vagy úgy átvezetve. Amikor elérte a hűtő beáílltott hőmérsékletet, egyszerűen elveszi a hűtőtől a 230V -ot, azaz kikapcsolja, ha a hőmérséklet újra növeszik, és mondjuk 1 fokkal már meghaladja a célérértéket, akkor újra vissza adja a hűtőnek a 230V-ot. A hűtőt nyílván érdemes teljes teljesítményre tenni, hogy mindig tényleg hűtsön amikor mi szeretnénk.

Dióhéjban ennyi. 

Két átlalánosan elterjedt eszközt használunk. 

• STC-1000.   Ez az olcsóbbik eszköz, mindent tud, amit kell, de minimális barkácsolási és elektromos felkészültséget igényel az üzembe helyezése.
  
• Inkbird ITC-308. Ez egy kicsit drágább, ellenben egy teljesen kész terméket kapunk, nem kell semmit barkácsolni, egyszerűen csak bedugod a hűtőt a konnektorába, bevezeted a szenzort beállítgatod és kész is vagy.
  
  

A Hűtő hőmérséklet szabályozása néhány esetben lehet akár Fűtés is, nekem pl. az erkélyen van a hűtőm, így télen fűtöm a hűtőmet. Mindkét fent említett eszköznek van egy fűtő köre is, ami ugye pont fordítva működik, ha lejjebb van a hőmérséklet mint a beállított célérték, akkor a fűtő konnektornak adja vissza a 230V-ot.A hűtő fűtésére kiválóan alkamasak a terrárium és akvárium aljzat fűtőszálak, melyek 100% -osan szigeteltek és csak 35-40 fokra melegednek fel, tehát nem tűzveszélyes, nekem egy ilyen van és télen ez be van vezetve a hűtőbe, és szépen az Inkbird fűtő konnektorába van csatlakoztatva:

https://www.petnet.hu/termek/Hydor_HydroCable_talaj_futokabel_75W-80-811

22. llyen olyan online kalkulátorok, táblázatok elérhetőségei, vagy egyéb hasznos információ bázisok

• Magyarul csodálatosan összeszedett részletes információk a különböző malátákról, komlókról és élesztőkről
  sorteka.hu/
   
• Maláta összehasonlító táblázat a különböző gyártóktól:
  https://www.brew.is/files/malt.html
   
• Élesztő táblázat, különböző gyártók összevetése, ha esetleg a receptben olyan szerepel amit nem tudsz beszerezni, ezt lehet használni, hogy mivel lehet másik gyártótól helyettesíteni:
  
  finnhillbrewing.blogspot.hu/2010/12/liquiddry-yeast-chart-by-style.html
  https://www.homebrewsupply.com/learn/yeast-comparison-charts.html   
   
• Palackozó cukor kalkulátor: 
  https://www.brewersfriend.com/beer-priming-calculator/
   
• Kegben Karbonáláshoz kalkulátor
  https://www.brewersfriend.com/keg-carbonation-calculator/ 
   
• Itt meg a fenti kettő és még sok sok más kalkulátor egyben megtalálható, böngészgessetek:
  https://www.brewersfriend.com/stats/ 

 A lista nyilván nem teljes, de akár 10 oldalt is lehetne írni ebből, és lehet, hogy néhány esetben nem is a legjobb fellelhető célra mutat, ha tud valaki jobbakat, vagy írjak még hozzá újabbakat, csak kommenteljétek bátran.

23. Kegben Karbonálás, milyen homérsékleten, hány fokon, meddig, hogyan. 

Erről a témáról szerintem külön könyvek vannak, de ez itt most egy Faku kezdőknek, így ennek megfelelően egy-két hasznos infót írok csak le, amivel el tudsz indulni.

Ugye különböző típusú söröknek más és más mennyiségű bubi áll jól, Egy Stoutnak kevés, egy IPÁnak már több egy Lágernek meg még több. De hacsak nem a két szélső végén lévő söröd van, akkor ki lehet jelenteni, hogy az emberek nagy többsége simán csak 1 Bar / 15 PSI környékére állítja a Co2 Reduktort és kész, nálam is 9 hónapja így van, hozzá se nyúlok. Ha több keged van, és szélsőségesen eltérő bubimennyiséget kívánó söröket csinálsz, akkor nem fogod megúszni a több tagos reduktort, ahol külön köröket csinálhatsz a söröknek és külön állthatod be a nyomás értékeket.

Meddig ?

Én a Slow carbonation híve vagyok, azaz beteszem a hordóba a sört, lezárom, ráeresztem az 1bar -t és kb. 1 hét alatt kész a bubi. Lehetne siettetni Force Carbonation -el ha 2 barra emeled a nyomást, akkor 2 nap alatt kész, de könnyen túlkarbonálhatod ezzel a módszerrel, és csak habot fogsz csapolni. A Sörnek a kegben is ugyanúgy érnie kell a hidegben, mint a palackban, szóval úgysincs értelme 2 nap múlva még annak a sörnek, amit gyorsan karbonáltál. Lehet még jobban durvulni, hogy ha ráereszted a 2 bar-t vagy még többet és még rázod is a hordót gyakran, akkor pár óra alatt bubis lesz a sör, de ennek már végképp semmi értelmét nem látom. :)

Hány fokon ?

Klikk a képre: 

 A lényeg itt is, mint sok minden másban, hogy próbálkozz és tapasztald ki, tedd 1 barra és onnan mozdulj majd le vagy fel a saját ízlésed szerint., mert az egy dolog, hogy vannak kalkulátorok meg táblázatok, de azt az egyik sem tudja, hogy TE, hogy szereted.

24. OG és FG, a fokoló működése

Maga a fokoló a következőképpen működik, egyszerűen leírva, nem belemenve a tudományos részletekbe: (Nem a Balling -os számolási módszer lesz itt ismertetve, mivel általában nem azt használjuk)

Ha a fokolót sima csapvízbe vízbe teszed szobahőmésékleten, akkor az 1.000 -t fog mutatni.
Ha elkezdesz ebbe a vízbe cukrot szórni és feloldod benne, akkor a víznek megnő a fajsúlya és ha újra megméred, már kicsit meg fog emelkedni a fokoló és mondjuk 1.010 -et fog mutatni.

Amikor a kész vagy a sörfőzéssel, és beoltásra vár és tele van cukorral, beleállítod a fokolót és mondjuk 1.052 -t mutat. Ezt feljegyzed, ez az OG - Original Gravity - A Sör beoltása előtt mért sörlének a fajsúlya.

Amikor leerjedt a söröd, ismét megméred és mondjuk 1.010 -et mutat, hiszen az a sörlé már jóval kevésbé cukros, mivel az élesztő leerjesztette, megkajálta a cukrot az alkohol meg könnyebb a cukornál. Ez az FG - Final Gravity érték - a sörlének az erjedés végén mért fajsúlya.

Egyik információ a másik nélkül semmit sem ér, mivel az alkoholfokot a különbségből számolunk, ahol ugye azt látjuk, hogy mennyi cukor alakult át alkohollá.

Erre van egy könnyed kis matekpélda, és már készen is vagyunk:

(OG-FG)*131 = X%     

Egy tényleges példával: 

OG: 1,058
FG: 1,011

((1,058*1,011)*131= ~6,157%  ABV

Itt egy kalkulátor is erre a célra ha nincs kedved a matekhoz.

https://www.brewersfriend.com/abv-calculator/

 

25. Baj ha nincs réz spirálom és nem hűtöm le a sörömet gyorsan ?

Nem, nem baj, nincs semmi dráma, de előbb utóbb úgy is venni fogsz egyet.

A sör gyors lehűtésének a legfontosabb oka, hogy mivel onnantól kezdve, ahogy a forralás befejeződött és a hül a sörünk, egyre nő a veszélye, hogy megfertőződik valamivel, mielőtt lezárnád a vödörben a kotyogóval. Tehát az a célunk, hogy minél gyorsabban lehűtsük és minél gyorsabban a vödörbe kerüljön a sör, és ezáltal csökkentsük a fertőzésveszélyt.

A spirállal igazából 15-20 perc alatt erjesztési hőmérsékletre lehet hozni az előzőleg 100 fokos sörlevet, szóval már csak emiatt is meg fogod venni, mert különben a többi módszer, mint pl. berakod a kádba hidegvízbe meg hasonlók, órákig tartanak és ilyenkor már fáradt vagy az egész napos főzés után, le akarod tudni végre az egészet :)

Van egyébként a no chill módszer, amikor direkt nem hűtik le gyorsan a sört, és mivel a komló így sokkal tovább ázik a sörlében, nyilván más sört fog eredményezni, mintha gyorsan lehűtötted volna és kiszűrted volna a komlót.

26. Meddig tartható el a roppantott maláta ? 

Az általános vélekedés az, hogy használd fel mihamarabb de legkésőbb 1-2 héten belűl, és addig is próbáld meg minél szárazabb helyen tartani. Persze hallottam már szélsőséges eseteket közvetlen ismerőstől, hogy fél éve roppantott malátából főzött és teljesen jó sör lett jó kihozatallal, de neki inkább szerencséje volt szerintem.  Szóval, ha le van roppantva minél hamarabb tessék felhasználni ez a tuti.